Keresés

Hirdetés

Hirdetés

Lakossági apró

  • Keresek beugrós és kisegítői állást Lakitelken.. Hívjon bizalommal :06 70/3283309 Kérésre fényképes ...

    további hirdetések...

 

facebookLike

 

katolikus


Hír beküldése

Ha van egy friss, vagy érdekes híre, információja, küldje el nekünk ide kattintva!

Az '56-os forradalom lakiteleki eseményei

1956-cimer60 esztendővel ezelőtt, 1956. október 23-án a debreceni, majd a budapesti tömegtüntetések eredményeként kitört a magyar forradalom. A történelemkönyvek és a visszaemlékezések főleg a budapesti eseményeket éltetik emlékezetünkben, ám az ország minden táján, minden településén forradalmi volt a helyzet, és történtek is forradalmi események.


Lakiteleken békés átmenet zajlott le 1956-ban, melynek 55 év múltával egyre kevesebb a még élő tanúja. A szovjet beavatkozás, Kádár János hatalomra kerülése után 1957-ben kezdetét vette a megtorlás, ekkor perbe fogták a lakiteleki forradalmárokat is. "Scherter Béla és társai pere" néven maradt ránk 1956 helyi eseményeinek története. E per anyagának segítségével próbálom felvázolni 1956 lakiteleki eseményeinek rövid történetét.
 
Községünkben október 24-én kezdődtek a megmozdulások. A forradalmi hangulatban Lantos Sándor társaival tüntetést szervezett. Leverték a rendőrség és az anyakönyvi hivatal homlokzatáról a sarló-kalapácsos címert. Ugyanilyen sorsra jutottak a falu egyik borbélyüzletében lévő Sztálin, Lenin és Rákosi szobrok is.
 
A forradalom első napjaiban megalakult a faluőrség, melyet Csikós Tóth István, Lőrincz Istvánné végrehajtó bizottsági elnök, Dékány István vb-elnökhelyettes és Szabó Antal rendőr őrsparancsnok szervezett meg. Körülbelül harminc fős volt a helyi alakulat, amelybe bevonták a lakiteleki vadászokat is, székhelyéül pedig a Scherter Béla vezette gyógyszertárat jelölték ki.
 
Október 27-én egy Kecskemétről felszálló géppár egyik pilótája géppuskával támadt a Tiszakécske központjában gyülekező tüntetőkre. A 17 halálos áldozat és a 110 sebesült szállításában lakitelekiek is segítettek. Egy éppen akkor Tiszakécskére tartó teherautó vezetője és kocsikísérője falunkbeli volt.
 
Október 28-án a helyi megmozdulások vezetői megbeszélést tartottak a Lévay iskolában, melyen elhatározták, hogy kibővítik a faluőrséget. Jelen volt ezen a találkozón Csikós Tóth István, Scherter Béla, Tassi Pál, Kozma Gyula, Tálas Mihály, Katona Mihály, Lévay László, Sinka Gyula és Szabó Antal. Ekkortól a faluőrség helyett inkább nemzetőrségről beszélhetünk. A testület székhelyét áttették a gyógyszertárból a rendőrőrsre. Egy másik, a gyógyszertárban tartott megbeszélésen tárgyalások kezdődtek a helyi nemzeti bizottság megalakításáról. Ezen a megbeszélésen jelen volt Csikós Tóth István, Scherter Béla, Révész Sándor, Náty Albert, Felföldi Sándor és Steinecker Lajos.
 
A tárgyalások eredményesek voltak, két nappal később, október 30-án megalakult a lakiteleki nemzeti bizottság a Lévay iskolában, körülbelül 120 ember jelenlétében. Az összegyűlteket Lévay László tanító köszöntötte. Elmondta, hogy győzött a forradalom és meg kell szervezni a pártokat. Lévay mérsékelt álláspontot képviselt: óvott a személyes bosszútól, nyugalomra intette az embereket. Mivel az összejövetelen csak a falu egyharmada volt képviseltetve, ezért a 15 tagú nemzeti bizottságba csak 5 tagot választottak azzal, hogy később kiegészítik majd a testületet. A nemzeti bizottság tagja lett ekkor Kozma Gyula, Bacsik Mihály, Fábián Mihály, Csikós Tóth István és Révész Sándor. Utóbbi nem vállalta a megbízatást.

A lakiteleki téglagyárban megszerveződött a munkásság és megalakították a tégla-gyári munkástanácsot, amelynek tagja lett Kiss Dezső, Vörös István, Kuti Pál, Németh Jenő, Hegedűs János, Asner Lajos, Turi Károly, Tóth István, Tóth Ferenc, K. Tóth István és K. Tóth Mihály.

Október 31-én Csikós Tóth Istvánt választották meg a nemzeti bizottság elnökévé. Csikós Tóth is mérsékelt hangvételű volt: közölte Terecskei Sándor helyi párttitkárral, hogy a későbbi többpártrendszerben a kommunista párt is egy lesz a többi párt között, nem fog kárt szenvedni. Ha az összes párt megalakul, valamennyit be szerették volna vonni a nemzeti bizottság munkájába. A korábbi helyi vezetés kezéből kicsúszott az események irányítása. Lőrincz Istvánné vb-elnököt saját kérésére két hétre szabadságolták, addig helyettese, Dékány István látta el a vb elnöki teendőket.
 
November első napjaiban elkezdődött a lakiteleki pártszervezés. Révész Sándor - dr. Révész László volt kisgazda országgyűlési képviselő fia - próbálta újjászervezni a faluban a tevékenységét 1949-ben megszűntetető Független Kisgazdapártot. A munkában részt vett Varga István korábbi helyi FKGP-elnök mellett Auer Sándor, Major Sándor, Lovas Bertalan és S. Kovács Árpád. Gyöngyösi György tagtoborzó plakátokat készített és függesztett ki a faluban. Létrejött az FKGP helyi szervezetének ideiglenes intézőbizottsága, melynek tagjai: Varga István, Auer Sándor, S. Kovács Árpád, Lévay László, Lovas Bertalan és Révész Sándor.
 
November 2-án Kozma Gyula, Dékány István és Csikós Tóth István részt vett a járási forradalmi bizottság alakuló ülésén. November 3-án Csikós Tóth István közbenjárására 10 puska, 5 géppisztoly és 2 pisztoly érkezett a helyi nemzetőrséghez Kecskemétről. Változás történt a nemzeti bizottságban is: Fábián Mihály nemzeti bizottsági tagot leváltották, mivel el akarta égetni a begyűjtési iratokat, helyét Révész Sándor foglalta el.
 
November 4-én a szovjet csapatok ostrom alá vették a fővárost, és vidéken is megszállták a stratégiai fontosságú pontokat. Kádár Jánost a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány élére miniszterelnökké nevezték ki. Lakiteleken azokban a napokban egy repülőgép röpcédulát szórt a falu felett, vélhetően a szovjetek üzenetével. A forradalom leverését követően néhány hónapig még folytathatták tevékenységüket a munkástanácsok és a nemzeti bizottságok. November közepén Csikós Tóth István és Révész Sándor kifogásolták, hogy Kádár János kormányprogramjában csak az utolsó helyen szerepel a szovjet csapatok kivonulása. Révész Sándor követelte a többpártrendszert, valamint tiltakozott az újságírók letartóztatása ellen is.
 
Ugyancsak novemberben gyűjtés indult az ország sok településén, köztük Lakiteleken is Budapest népének megsegítésére. Két alkalommal szállítottak élelmiszert a lakitelekiek a fővárosba. A szállításban részt vett Nemcsik Zoltán, Maczó János, Náty Albert, Gergelyfi cukrász és Váradi. Az élelmiszert az Üllői úti bérházakban, a Kilián-laktanya környékén osztották szét.
 
Decemberben a községi végrehajtó bizottságot kiegészítették a nemzeti bizottság néhány tagjával. Ekkor lett vb-tag Csikós Tóth István és Révész Sándor. Révész javasolta a korábban elkobzott és az állami tartalékföldek visszaszolgáltatását. A vb erről határozatot is hozott, viszont a Földművelési Minisztériumban elutasították Révész kezdeményezését.
 
A forradalom utáni valódi megtorlás 1957-ben kezdődött. Ekkor perbe fogták a lakiteleki eseményekben részt vevőket is. Legsúlyosabban a lakiteleki forradalom három vezető alakját, Csikós Tóth Istvánt, Révész Sándort és Scherter Bélát büntették. A Kecskeméti Megyei Bíróságon Scherter Béla és társai perének ítélethirdetésére 1958. július 21-én került sor. Csikós Tóth Istvánt forradalmi tevékenysége miatt 1 év felfüggesztett börtönre ítélték, végül a Legfelsőbb Bíróság 1959. február 24-én felmentette. Révész Sándor 1957. július 16-tól 1958. április 21-ig közbiztonsági őrizetben volt. Őt a bíróság 10 hónap börtönre és 1 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. február 24-én 6 hónap börtönre és 1 év jogvesztésre változtatta az ítéletet, viszont a közbiztonsági őrizettel kitöltöttnek vették a büntetését. Scherter Béla szintén közbiztonsági őrizetben volt 1957. július 16. és 1958. április 17. között, majd ezt követően május 29-ig előzetes letartóztatásban. Őt a kecskeméti bíróság felmentette.
 
Összegezve: Lakiteleken is lejátszódtak helyi szinten az 1956-os forradalom eseményei. Volt tüntetés, eltávolították a Rákosi-korszakra emlékeztető jelképeket, létrejött a helyi faluőrség, majd a nemzetőrség, a téglagyári munkástanács, a helyi nemzeti bizottság, újjáalakult a Kisgazdapárt helyi szervezete. Kezdett kibontakozni a helyi többpártrendszer, arra azonban nem maradt idő, hogy ez kiteljesedjen. A szovjet csapatok november 4-i bevonulását követően megállt ez a folyamat. Még néhány hónapig működhettek a forradalmi tanácsok, azonban mindenkit utolért a megtorlás. Szerencsére, halálos áldozattal nem jártak a lakiteleki események, sem a forradalom idejében, sem a megtorlás alatt. A lakitelekiek is bátran megpróbáltak részt venni a kommunista diktatúra felszámolásában. Emlékezzünk rájuk…
 
Irodalom: Tóth Ágnes (szerk.): 1956. Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, 2000. 223-228., 241-243.
 
 
Varga Zoltán

lakitelekma.hu

A Lakitelekma.hu ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket, hogy értesülhess friss híreinkről!

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges

Névnap

Ma 2018. december 19., szerda, Viola napja van. Holnap Teofil napja lesz.

Lakitelek Népfőiskola

Időjárás