Keresés

Hirdetés

Hirdetés

Lakossági apró

  • Keresek beugrós és kisegítői állást Lakitelken.. Hívjon bizalommal :06 70/3283309 Kérésre fényképes ...

    további hirdetések...

facebookLike

 

katolikus


Hír beküldése

Ha van egy friss, vagy érdekes híre, információja, küldje el nekünk ide kattintva!

Czakó Gábor: Emberkísérletek

2017-09-25-03„Egy társadalom mindig ki van téve olyan hatásoknak, amelyek miatt az emberek élete félrecsúszik és zsákutcába kerül. Ezt a félrecsúszást azonban senki más nem hozhatja helyre, csak mi magunk” – Czakó Gábor szerint ez volt Lakitelek legnagyobb tanulsága. A Kossuth-díjas író szerint hiába számított mérföldkőnek a találkozó létrejötte, nem mindenki volt bizakodó, hiszen az országban továbbra is jelen voltak az oroszok.

Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, apolitikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás agasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait.

Részlet az 1987. szeptember 27-én megszavazott Lakiteleki Nyilatkozatból

2017-09-25-04
Hiába számított mérföldkőnek a lakiteleki találkozó létrejötte, nem mindenki volt bizakodó, hiszen az országban továbbra is jelen voltak az oroszok (Forrás: Antológia Kiadó)

„Tisztelt Nyulak! Európának jó ideje vezető eszméje a mengeleizmus. A kísérletek átterjesztése a természettudományokból az emberre, a vallásra, a politikára, a művészetre félelmetes és visszariasztó, mégis benne élünk, élnek vele, élnek velünk. A mengeleizmus lényege: emberkísérlet másokon” – kezdte beszédét Czakó Gábor a lakiteleki találkozón, ahol az író arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy lényegében egy társadalomkísérletről szól a huszadik század, így a szocializmus is. Egyúttal feltette a kérdést, vajon az akkori vezető réteg elszánta-e magát igazi reformokra, vagyis arra, hogy megkezdődjön a modern jogállam kiépítése, felszámolja az intézményes korrupciós hálózatot, továbbá feladja anakronisztikus, sok esetben jogsértő ideológiai monopóliumát.

Czakó Gábor szerint a lakiteleki találkozó legnagyobb jelentősége, hogy végre támadt egy olyan szerveződés, amelyik bár nem volt szervezett, de mégiscsak egy olyan nem rendszerbarát összejövetelnek minősült, amelyen nagy számban, százötven és kétszázötven közti létszámmal jelentek meg résztvevők. „Első pillantásra áttekinthetetlenül sok ember gyűlt össze. Bár a szocializmusban elvileg volt gyülekezési szabadság, valójában azt nem lehetett gyakorolni, csak engedéllyel” – emlékeztet Czakó Gábor.

Mint mondja, a találkozó egy politikai jellegű összejövetel volt, ami tovább nehezített a helyzeten. „Arra nem gondolt a hatóság, hogy egyszer minden elfárad, így az emberek gyávasága is. Mindenkiben van egy kis gyávaság, abban az időben ez pláne jellemző volt. Akkoriban volt egy jellegzetes mondás is: »Üldözési mániám van. Miért? Mert üldöznek.« Nem volt ugyanis olyan ember, aki valamilyen módon ne találkozott volna a hivatal packázásaival, keménységével, ellenségességével. Már ez önmagában elég volt az összejövetelre, vagyis arra, hogy feltegyük a kérdést: miért élünk egy olyan világban, ahol félni kell?” – idézi fel.

Elmondása szerint Lakiteleken nagyon heterogén társaság gyűlt össze. Az a későbbi politikai képlet, amely aztán az országban kialakult, vagyis az MDF–SZDSZ közti ellentét, ha még nem is élesen, de már ekkor megmutatkozott. „A Mozgó Világ szerkesztőségéből sokan ott voltak a lakiteleki találkozón. Ez a folyóirat nem tartotta magára nézve kötelezőnek a cenzúrát, mondhatni rebellis volt. A »mozgósokkal« kéthavonta összejöttünk beszélgetni, ami lényegében egy kerti parti volt. Ezeken olyan témák kerültek napirendere, amelyek többnyire égető társadalmi problémának minősültek” – emlékszik vissza. Ezenkívül volt egy másik szerveződés, amely később az SZDSZ magja lett, de ez nem jelentette azt, hogy ők ne publikálhattak volna a Mozgó Világban. Kockázatos volt, mert aki szamizdat lapba írt, azt eltiltották a publikálástól. „Lezsák Sándor azonban közülük is meghívott néhányakat, amivel tény, hogy vásárra vitte a bőrét” – mutat rá Czakó Gábor.

Azzal összefüggésben, hogy mekkora ellentétet szült az MSZMP tárgyalóasztalhoz ültetése, Czakó Gábor elismerte, súlyos vitát váltott ki Pozsgay Imrének és körének meghívása. „Pozsgay Imre reformkommunista volt, ami sok mindenben megmutatkozott. Rajta kívül pedig a köré csoportosuló kommunisták is eljöttek Lakitelekre, mások mellett Bíró Zoltán is, aki korábban MSZMP-tag volt ugyan, de nem tartozott a „vérkommunisták” közé. Az ő részvételük a kommunisták részéről bizalmatlanságot váltott ki irányukban, mások pedig azért voltak bizalmatlanok a lakiteleki találkozó iránt, mert ott ültek a kommunisták” – idézi fel Czakó Gábor. Ez utóbbi bizalmatlanság szerinte azzal is magyarázható, hogy a kommunisták jellemzően sok „álszervezetet” hoztak létre, és sokan szkeptikusak voltak, hogy Lakitelek esetében nem ez történik-e.

Czakó Gábor elismeri, hogy hiába számított mérföldkőnek a lakiteleki találkozó létrejötte, nem mindenki volt bizakodó, hiszen az országban továbbra is jelen voltak az oroszok, „még ha nagyon nem is mutogatták magukat”. „Százával vonulgattak a szovjet tankok. Éppen ezért nem csoda, hogy sokan azt gondolták, úgysem lesz a belengetett változásból semmi sem, hiszen 1956-ban sem volt ez másképp. Mások viszont úgy álltak hozzá Lakitelekhez, hogy ha meg sem próbáljuk elérni a változást, akkor még csak azt sem mondhatjuk el, hogy valamit is megtettünk az érdekében” – hívja fel a figyelmet Czakó Gábor.

A lakiteleki találkozó záró nyilatkozatában bőven voltak a társadalmat borúsan leíró megállapítások. „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja” – írták a résztvevők. Ugyanakkor a bizakodás is megjelent a sorok között, hiszen a dokumentum a következőképpen zárult: „Hisszük, hogy a megújhodás erőinek széleskörű összefogásával kijuthatunk a válságból.” Czakó Gábor szerint, bár jellemzően egy negatív társadalomkép élt mindenkiben, a bizakodás egyértelműen érződött a résztvevők körében. „Egy társadalom mindig ki van téve olyan hatásoknak, amelyek miatt az emberek élete félrecsúszik és zsákutcába kerül. Ezt a félrecsúszást azonban senki más nem hozhatja helyre, csak mi magunk” – fogalmazza meg Czakó Gábor Lakitelek legfontosabb üzenetét. Hozzáteszi azt is: az, hogy Lezsák Sándor ennek a találkozónak a megszervezésével is küzdött a falusi, többszörösen elnyomott emberekért, mindenképpen óriási jelentőséggel bírt.


Magyar Hírlap

A Lakitelekma.hu ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket, hogy értesülhess friss híreinkről!

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges

Névnap

Ma 2017. október 23., hétfő, Gyöngyi napja van. Holnap Salamon napja lesz.

A Laki Konyha ajánlata

laki-konyha


Aktuális heti étlap

Várjuk rendeléseiket!

Időjárás