Keresés

Hirdetés

Hirdetés

Lakossági apró

  • Keresek beugrós és kisegítői állást Lakitelken.. Hívjon bizalommal :06 70/3283309 Kérésre fényképes ...

    további hirdetések...

facebookLike

 

katolikus


Hír beküldése

Ha van egy friss, vagy érdekes híre, információja, küldje el nekünk ide kattintva!

Lezsák Sándor: emlékezni és emlékeztetni kötelességünk

2017-09-26-01A találkozó nem az ünneplésről szól, mert annak nincs itt az ideje, viszont emlékezni és emlékeztetni kötelességünk - mondta Lezsák Sándor a X. Fiatal Politológusok Találkozóján a lakiteleki találkozó 30. évfordulójára szervezett konferencia megnyitóján hétfőn késő este.


Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola vezetője, az 1987. szeptember 27-én megrendezett értelmiségi találkozó házigazdája elmondta: jelenleg az a feladatuk, hogy ösztöndíjakkal, támogatásokkal és egyéb lehetőségekkel helyzetet teremtsenek a fiatal történészeknek akár a Lakitelek Népfőiskolán, akár a parlamentben, hogy ötvenhathoz vagy Trianonhoz hasonlóan kutassák, elemezzék és tárják fel a harminc évvel ezelőtti történéseket. Úgy vélte, "mérhetetlen" a történettudományok adóssága ezen a területen.

Emlékeztetett: az 1987-ben megszervezett találkozónak számos előzménye volt, úgy mint az 1971-ben meghiúsult magyar nyelvű ifjúsági lapok találkozója vagy az 1979-ben megszervezett fiatal írók találkozója. Néhány év múlva, 1985. október 22-én a Lakiteleken zajló Antológia-esten a versillusztrációkból nyílt képzőművészeti tárlat mellett tizennégy költő lépett színpadra, hogy verseikkel fejezzék ki a Kádár-rendszer elleni tiltakozásukat. Kiemelte: a nyolcvanas években felmerülő és megoldást sürgető problémák, gondok miatt a lakiteleki összejövetel célja éppen az volt, hogy megpróbálja egy helyre szervezni az értelmiségieket a közös gondolkodás reményében.

Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója hangsúlyozta: a szellemi tartalmak és a politikai elgondolások nem szikraként pattantak ki 1987-ben a találkozó szervezőinek fejéből, hanem azok egy történelmi folyamat és az ország helyzetelemzésének eredményei voltak.

Felidézte: egyetlen percre sem jutott eszükbe, hogy a találkozó illegális szerveződés legyen, sőt arra törekedtek, hogy mind az előkészítése, mind a megvalósítása annyira nyílt legyen, amennyire csak lehet. Ennek érdekében nem leveleztek, hanem telefonon és találkozók során hívták meg a résztvevőket, tudva, hogy a telefonokat lehallgatják, és az előkészületeket feltérképezik.

Beszélt arról is, hogy az egykori találkozón többször emlegetett "népi", illetve "urbánus" kifejezés valójában nem létezett. Az ellentét valóságos volt, viszont a sugalmazások ellenére nem a pestiek és vidékiek vagy a városban és vidéken élők között húzódott. Ezzel mindössze elfedték a valóságos ellentéteket, amiknek lényege a nemzethez, illetve bizonyos értelemben a demokráciához való viszony. Mint mondta: ez a 19. század második felétől erőteljesen jelen lévő ellentét a társadalomban.

Az első lakiteleki találkozót 30 éve, 1987. szeptember 27-én tartották A magyarság esélyei címmel. A találkozó szervezőinek, a lakiteleki alapítóknak (Lezsák Sándor, Bíró Zoltán, Für Lajos, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Csoóri Sándor, Csurka István) hívására 181 értelmiségi gyűlt össze a Lezsák Sándor lakiteleki tanyájának kertjében felállított sátorban. Ott volt többek között Bozóki András, Konrád György, Gombár Csaba, Bihari Mihály, Lengyel László, Pomogáts Béla, Csengey Dénes, Áder János, Szabad György és Jeszenszky Géza is.

A bevezető előadást Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, az MSZMP reformszárnyának egyik vezetője tartotta, akinek jelenléte részben legalizálta a hatalom számára nem kívánatos összejövetelt.

Az előadások a reform szükségességéről, a társadalmi kiútkeresésről szóltak, a legszélesebb társadalmi összefogás kialakítását tűzték ki célul. Itt fogalmazták meg először az egypártrendszert felváltó többpártrendszer szükségességét. A rendszerváltáshoz vezető út egyik legfontosabb állomásának tekinthető találkozó végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben sürgették a progresszív társadalmi erők összefogását, a sajtószabadságot, az önálló és független nézetek, programok kifejtésére alkalmas keretek megteremtését. A nyilatkozatban - a hatalommal folytatandó, sokoldalú nézeteknek teret adó társadalmi párbeszéd keretéül - egy magyar demokrata fórum megalakítását javasolták.

A hivatalos média nem tudósított az eseményről. A nyilvánosság az összejövetelről másfél hónappal később, a Magyar Nemzet 1987. november 14-i számában Pozsgay Imrével megjelent interjúból értesült, amely szó szerint közölte a nyilatkozat szövegét.

A Magyar Demokrata Fórum hivatalosan egy évvel később, 1988. szeptember 3-án, a második lakiteleki találkozón alakult meg mint független társadalmi szervezet.

Antall József személyében az első szabad választás miniszterelnökét is az MDF adta. A rendszerváltó párt több mint két évtizedes működés után, 2011 áprilisában szűnt meg.


MTI

A Lakitelekma.hu ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket, hogy értesülhess friss híreinkről!

A hozzászóláshoz regisztráció szükséges

Névnap

Ma 2017. december 15., péntek, Valér napja van. Holnap Etelka és Aletta napja lesz.

A Laki Konyha ajánlata

laki-konyha


Aktuális heti étlap

Várjuk rendeléseiket!

Időjárás